A HUNOK ÉS MI - dr. Obrusánszky Borbála vetítéssel egybekötött előadása

H A M A R O S A N!

2014. november 14. (péntek)

17,00 óra

Cnesa OMI - Kisszínpad

a kispiaci Rákóczi Szövetség szervezésében

Nagy örömünkre szolgál, hogy a neves kutató, történész, a hun kérdés legavatottabb szakértője elfogadta a kispiaci Szövetség fölkérését!

Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista, azaz keletkutató az ELTE BTK-n, mongol-történelem szakon szerzett diplomát.

Ezt követően a Mongol Állami Egyetem tanult. Később a pécsi egyetem külső munkatársa volt, majd a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Sámán Archívumában dolgozott. Innen került a Kőrösi Csoma Sándor Egyetemre, ahol jelenleg is előadóként dolgozik.

Több tucatszor járt Mongóliában és Kína északi részein, folyamatosan vezet expedíciókat Belső-Ázsia történelmileg még föl nem kutatott területeire. Számos monográfiája és fordítása, publikációja jelent meg itthon, ezen kívül mongol és angol nyelvű tanulmányokat is írt.

A magyar mellett angol, kínai és mongol nyelven beszél.

Szakterülete a hun műveltség kutatása. Kutatásai révén tabudöntögető elmélete mára átírta a finnugor elméletet, és a magyar őstörténetet a hun kontinuitáson keresztül bizonyítja.

A professzor asszony távol-keleti útjairól, az ásatásokról és a kutatott területekről hozott képeit első ízben mutatja be a vajdasági-magyarkanizsai érdeklődőknek!

A belépés ingyenes!

Szeretettel várunk minden, a múltunk iránt érdeklődő, jó szándékú embert!

VESZENDŐ ÉRTÉKEINK VÉDELMÉBEN - A Járás élővilága - Dr. Ágoston Attila madárfüttyös, vetített előadása

2014. október 15-én, szerdán este a kispiaci Rákóczi Szövetség meghívott vendég-előadója volt a törökkanizsai Dr. Ágoston Attila ornitológus-állatorvos és a helyi vadászegyesület elnöke. A természetet rendszeresen járó, és azt kiválóan ismerő szakember előadásának témája a kanizsai Járás volt, mint az utolsó szikes legelők egyike, amelynek Európában is páratlan élővilágát fényképeken és a természetben is előforduló állathangokon keresztül mutatott be.
A lebilincselően izgalmas és ugyanakkor hiánypótló ismeretterjesztő előadás számos kérdésre világított rá. A jelenlévők mintegy százféle madárdalt hallhattak, a hozzájuk tartozó fotókkal illusztrálva, de azt is megtudhatták, mekkorára képes megnőni a barna varangy hímje, vagy hogy mi közük van a városokba költöző varjaknak a kékvércsék sorsának alakulásához.

A kanizsai Járás, a legelőnk, ez a szikes puszta nem csak élővilágában egyedi, de az itteni hagyományok, a szellemiség szerves meghatározója is. A környék legnagyobb síksága, máig érintetlen, megismételhetetlen és utánozhatatlan térsége olyan gazdag állat- és növénytakarót rejt, amit gyakran az itt élő emberek sem ismernek.
Dr. Ágoston Attila ornitológusként, a természet adta környezet jó ismerőjeként, és sok éves tapasztalatú szakemberként egyaránt, olyan előadással készült a kanizsaiaknak és más érdeklődőknek, amelyen keresztül nem csak a vetített képek, hanem a Járás madarainak, élővilágának a hangjai is megelevenedtek.
A kihangosított madárdalokon és a hozzájuk párosított természetfotókon keresztül egy káprázatos világba kalauzolt bennünket a természetjáró előadó, ami tulajdon képen itt van mellettünk, és mégsem ismerjük.
A rendezvényt erősen ajánlottuk minden szülőföldünket szerető embernek, de különösen azoknak a diákoknak, túrázóknak, felderítőknek és pedagógusoknak, akik ismereteiket bővíteni szeretnék, és tudni akarják - karnyújtásnyira - mekkora kincs birtokában vagyunk.
A természet védelme, a Járás megóvása: ilyetén legyen közös felelősségünk ügye!

Dr. KÖLTŐ LÁSZLÓ kaposvári régész volt a vendégünk

A TALPUNK ALATT LÉVŐ MÚLTUNK

A kispiaci Rákóczi Szövetség szervezésében
2014. október 3. (péntek) 18,00 óra, Dobó Tihamér Képtár

Dr. Költő László, régész-egyetemi doktor (Kaposvár) vetítéssel egybekötött előadása volt látható, hallható!

A neves szakember kutatási területe a kora-középkor (népvándorlás- és honfoglalás kora) régészeti föltárása, valamint az előkerült régészeti leleteken végzett összetétel-vizsgálatok. Magyarkanizsa múltja szervesen kötődik ehhez az időszakhoz, számos korabeli sírt tártak fel ezen a részen, ami alapjaiban változtathatja meg a múltunk ismeretét.
Az előadó az Archeocomp Egyesület elnöke. Munkásságáért 2004-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky Bálint-emlékérmét érdemelte ki.

Kezdődik!

 

 

 

Este a jól megérdemelt vacsora...

Majd a táncház-sátorban koccintás...

REZÜMÉ: a rendezvényt megtartottuk, és a városunkban zajló Kukoricafesztivál ellenére szépen megtelt közönséggel a képtár aulája. Vonatkozó cikkünk is hamarosan olvasható lesz!

SZÍVELTÖRÉSBEN - Bácsalmáson jártunk

A BÁCS-ALMÁS NAPOK
„Miénk itt a tér” programsorozat rendezvényeként

SZÍVELTÖRÉSBEN

CSEH TAMÁS
DALAIN ÁT AZ ÉN HAZÁM
a délvidéki Rákóczi Szövetség – Kispiac h. sz.
zenés, irodalmi emlékműsora

Közreműködnek: Vörös László (gitár), Sarnyai Csaba (gitár), Pósa Károly

Bácsalmási Kulturális Központ, szeptember 27. szombat, 14,00 óra

A belépő ingyenes, a fellépők megkülönböztetett tisztelettel várnak minden kedves vendéget!

HITÜNK MEGTARTÓ EREJE

Magyarkanizsán prédikált Dr. Kiss-Rigó László püspök

Szerdán este kétszáz hívő imádkozott a magyarságért

Június 4-én Magyarkanizsán a Szent Őrangyalok plébániatemplomban rendhagyó szentmisével emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjára. A Rákóczi Szövetség Kispiaci helyi szervezetének meghívására Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált misét a szép számban összegyűlt híveknek. 

A népszerű magyarországi egyházi vezető prédikációjában kiemelten szólt a magyarsággal megtörtént igazságtalanság történelmi tényéről, amit a múltbéli sérelmek folyamatos fölemlegetése helyett inkább a hit megtartó erejével kell orvosolni. Ezért fontos hangsúlyoznunk a magyarság egységét, segítenünk kell egymást, hogy a krisztusi szeretet jegyében a múltunk tragédiája helyett bizakodva nézhessünk a jövőbe. – mondta el többek között a püspök úr.

A szertartás végén püspöki áldásban részesültek a délvidéki hívek. Az egyáltalán nem hétköznapi, meghitt hangulatú szentmise a magyar himnusz közös eléneklésével zárult.

Ide kattintva olvasható az esemény médiavisszhangja: 

Vajdaság.ma

Pannon TV videója és tudósítása

 

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából

 A magyarországi Kelebián volt vendég a kispiaci Rákóczi Szövetség

Sarnyai Csaba énekelt a közönségnek

Június 3-án, a kelebiai művelődési házban, a Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán a kispiaci Rákóczi Szövetség aktivistái vetítéssel egybekötött előadással, valamint gitáros dalbetétekkel tették ünnepibbé a magyarság együvé tartozásának szentelt napot.

A megjelent helybeli iskolások és felnőttek előtt Pósa Károly, taglalta a Délvidék múltját, szerepét, és kötődését az anyaországhoz, különös tekintettel a sorsfordító történelmi eseményekre. Mint elhangzott, az impériumváltás után talán a vajdasági magyar nemzetrész megpróbáltatása volt a legdrámaibb, hisz a huszadik század borzalmai: 1944 telén a vérengzésekkel, és később, a Jugoszlávia összeomlását követő balkáni háborúk során is fizikai megsemmisítéssel fenyegették a bácskai, bánáti magyarságot.

Ma az elvándorlás és a falvak elöregedése a legnagyobb probléma. Mindazonáltal a délvidéki nemzetrész megmaradási esélyeit növeli, hogy a vajdasági magyarság lassan száz esztendeje megtanult küzdeni, és jelentős hányaduk szívósan ragaszkodik szülőföldjéhez, hagyományaihoz, és őrzi nemzeti identitását. Jó példája ennek a még mindig pezsgő kulturális élet, és a civil szervezetek munkájának hatékonysága.

 -De a legfontosabb, hogy immáron nem érezzük elhagyatva magunkat: a néhány éve megújult anyaországi nemzetpolitika révén tudatosult a szórványban élőknek is, hogy a nemzeti összefogásban olyan erő rejlik, ami – hittel, akarattal ötvözve – hosszú távon magyarként vállalható jövőt biztosít minden Magyarországon kívül élő honfitársunknak - zárta előadását a Rákóczi Szövetség aktivistája.

A rendezvényt időnként Sarnyai Csaba majd Vörös László gitáros-éneke tette hangulatosabbá.
A kispiaci-kanizsai csapat fuvarozását Bödő Zoltánnak köszönhetjük, aki önzetlenül vállalta a sofőr szerepét! Búcsúzásként a vendégek meghívták a kelebiai iskolásokat egy délvidéki kirándulásra, amikor a kispiaci Rákóczi Szövetség házigazdaként bemutatja majd a község néhány kevésbé ismert, de rendkívül fontos, és féltve őrzött értékét.  

ÁRNYÉKKERGETŐK - a 2014. évi Közegellenállás riportpályázat különdíjas írása

Út a Semmi közepébe

„Nincs nekünk semmink.

Csak ez a Tisza-mente,

Menny és pokol közé préselt tájéka.

Ahol még éjjelente,

Béke van, szelíd szánalom.

Dúdoló: tente-tente.

Harmat ül a búzaszálakon.”

Ustorkai tanya

Csípős a hajnal. A falu központjának vélt útkereszteződésben egy traktor döcög harákolva, majd tűnik tova a sűrű, tejszerű ködben. Üresek az utcák. Aki jószággal vergődik, annak most van itt a reggeli etetés, almozás vagy fejés ideje, a többiek meg még az igazak álmát alusszák. Bátortalan kakaskukorékolás hasít a levegőbe, és a túloldali pékségben frissen sült kenyér puha illatától jól hallhatóan kordul egyet a gyomrom.

- Mindjárt früstükölünk – néz rám Laci – csak előbb összevárjuk a többieket.

  A Szövetség tagjainak, meg a szimpatizánsoknak hat órára szólt a gyülekező, a helyi közösség épülete elé.  

A megbeszélt időpontban egyesével, kettesével árnyak tünedeznek elő a derengő homályból. Lehetünk vagy tízen. Mind férfiak, a márciusi zord időhöz igazodva vastagon felöltözve. Zömmel katonai felszerelésben, de téli gúnyában. Messziről mintha vadászok csoportosulnának. Közelebbről szemlélve: inkább a rongyos gárdára hasonlítunk. Egy idősebb ember az égre sandít, hegyeset köp oldalra, majd a hátizsákjából előhúz egy literes üveget, és körbekínál bennünket. Saját főzésű kisüsti, a jobbik fajtából való, mondja, és láthatóan elégedett magával. Miután meghúzom, könnybe lábadó szemmel adom tovább az üveget, és közben arra gondolok, hogy ha ez a jobbik, akkor vajon milyen lehet a rosszabbik pálinkája? De a többieknek ilyen aggályuk nincs. A flaska vándorútja befejeztével, némileg megszerényülve bújik vissza a zsákba.

Közben Laci rövid kupaktanácsot tart. Két helybélivel az útvonalról egyeztet.

 - Sok eső esett. Muszáj lesz kerülővel menni, mert a Ludasi út melletti dűlők némelyike még gyalog sem járható. Majd kilépünk. A tanyákon tengődő öregekhez minden képen el kell jutnunk. – teszi hozzá. Aztán kerül-fordul, és egy papírdobozt tesz elénk, amiből a már áhított forró veknik kerülnek elő, meg füstölt kolbász. Még be kell vásárolni, ezért a reggelit menet közben, a falu boltja felé lépdelve, kézből fogyasztjuk el. Laci – aki egyben az akció szervezője és a Szövetség helyi vezetője - két másik parasztemberrel eltűnik a csörömpölő üvegajtó mögött.